Az emberi érzékszervek közül a szaglás és az ízlelés a meghatározó az ivóvíz esetében. A víz kellemetlen izét, szagát a vízben található, a normálisnál nagyobb mennyiségű szervetlen anyagok okozzák.

A kloridok sós, a szulfát keserű, a nitrát édeskés, a vas-mangán fémes ízt ad az ivóvíznek. A különböző vízben oldott gázok, főleg a szulfidok teszik a vizet záptojás szagúvá, bűzössé. Az élő szervezetek nem okoznak kellemetlen szagot és ízt, de túlszaporodásukkor felborul az egyensúly, ugyanis az ilyenkor tömegesen elpusztuló szervezetek bomlása miatt keletkeznek különböző szagok és ízek, melyek igen kellemetlenek lehetnek.
A vízkezelés során az ivóvizet csírátlanítják, azaz klór adagolásával elpusztítják a vízben lévő, az emberi egészségre ártalmas mikroszkopikus szervezeteket (baktériumok, vírusok). A víz klórozásakor a mikroorganizmusok testnedvei – kémiai reakcióba lépve a klórral – okozhatják a víz rossz izét és szagát. Ezeket a kellemetlen tényezőket az ivóvíz-kezelési technológia során jórészt kiszűrik semlegesítik (levegőztetés, aktív szenes szűrés stb.)
Különösen kellemetlen, roppant változatos (iszap, hal, széna, trágya, mustár, doh, aromás-kámforos) szag és íz hatást okozhatnak a túlburjánzó planktonok (algák, egysejtűek stb.) elbomlásakor keletkező szerves anyagok a vízben. Az ásványolaj származékok, a szintetikus vegyi anyagok is kellemetlen szagúvá és ízűvé teszik a vizet. A kellemetlen szag és íz mértékének a meghatározásához a vízkezelési gyakorlatban az “íz-, és szag-, küszöbérték” szolgál, ezt a borkóstoláshoz hasonlóan személyek végzik szubjektív érzékeléssel, azaz szaglással, ízleléssel.

A 20-40 °C hőmérsékletű vizet vizsgálva, a gyakorlott személyek a kellemetlen szagú anyagokat 20 000 szeres hígításban is érzékelik, azaz a küszöbérték a szaghatás 20 ezred részét jelenti. Ebben az esetben nem szükséges magát a kellemetlen szagot okozó anyagot illetve annak töménységét ismerni. A jellegzetes szagot és ízt okozó anyagok esetében azt az anyagmennyiséget mérik mg/l-ben, amely esetén még észlelhető a szag és íz a vízben, ezt az értéket küszöb töménységnek nevezik. A klórfenol esetén ez 0, 0005 mg/l.

(forrás: Szűcs J. László – ezermester.hu alapján)


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatár helyőrzője