Jó tudni: Kell-e minden nap zuhanyozni?

Nyugat-Európában folyamatosan növekszik a napi fürdést, zuhanyozást elhagyók aránya, és a kisgyerekeket is kevesebbet fürdetik, mint itthon – olvasható az origo.hu cikkében. A fürdéssel kapcsolatban valóban érdemes mértéket tartani, a napi tisztálkodó zuhany azonban elengedhetetlen a bőrgyógyász szerint.

A nyugat-európai és amerikai statisztikák szerint növekszik a napi fürdést, zuhanyozást elhagyók aránya. Az okok összetettek: egyesek a természetességre hivatkoznak, mások az ökológiai lábnyom csökkentésével indokolják a döntést, de vannak olyanok is, akik a bőrük “védelme” érdekében – a tisztálkodószerek, illetve a klóros víz szárító hatásának elkerülése végett – hagynak fel a napi legalább egyszeri zuhannyal. A briteknél például a férfiak több mint 40, a nőknek pedig több mint 30 százaléka nem zuhanyozik naponta, a lakosság 12 százaléka hetente csak egyszer fürdik le alaposan. A felmérések szerint a brit tinédzserek több mint fele sem mosdik naponta.

Nyugaton a csecsemők és kisgyerekek is kevesebbet fürdenek, mint itthon. “Németországban szültem 12 éve, és a védőnőnk már akkor azt tanácsolta, hogy a babát elég csak hetente egyszer fürdetni. Fürdetőszerek helyett pedig néhány csepp olívaolaj cseppentését ajánlotta a vízbe” – mondja egy lapunk által megkérdezett kismama. Angliában két-három naponta ajánlják a fürdetést.

Tévedés, hogy a bőrnek árt a napi tisztálkodás

“Félreértésen alapszik, hogy a bőrnek káros lenne a mindennapi fürdés. A napi tisztálkodó zuhany elengedhetetlen” – mondja dr. Szalai Zsuzsanna, a Heim Pál Gyermekkórház gyermekbőrgyógyász főorvosa.

A napi gyors, langyos zuhany nem szárítja a bőrt, nem így a hosszú, forró fürdők. A bőr felületét ugyanis enyhén savas vegyhatású, vízkötő vegyületeket tartalmazó zsírköpeny (a faggyú- és verejtékmirigyek által termelt hidrolipid filmréteg) védi, amely könnyen sérül a forró fürdőzés, a gyakori szappanos vagy egyéb tisztálkodószerekkel való mosakodás, illetve az uszodákban, a víz fertőtlenítéséhez használt szerek következtében.

A bőr hidratáltsága szempontjából fontos egy következő bőrréteg is, amelyet az ún. sejtközötti (intercelluláris) lipidstruktúra alkot. A lipidek – a cementhez hasonlóan – a bőr mélyebb rétegeiben a sejtek igen szoros egymáshoz tapadásáért felelősek .A lipidek egybefüggő filmszerű védőréteget képezve biztosítják ennek a rétegnek a hidratáltságát. E lipidek a forró fürdő hatására szintén kimosódhatnak a bőrből.

Előfordulhat, hogy a fürdéstől még szárazabb lesz a bőr

“Tény, hogy a bőrszárazság széles körben megfigyelhető, különösen a téli időszakban” – mondja a bőrgyógyász. A téli bőrszárazság elsődleges oka a nagy hőingadozás, a hideg okozta rosszabb keringés és a fűtött helyiségek alacsony páratartalma. A kiszáradt bőr gyakran hámlani kezd, durva tapintásúvá válik, sérülésein keresztül a kórokozók könnyebben jutnak be és szaporodnak el.

“Amikor a különféle környezeti hatások miatt a bőr nagyon kiszárad, a bőrfelület, a szaruréteg sejtjei közötti folyadékból is nagy mennyiség kikerül, ami további bőrszárazságot generál. Ilyenkor különösen nem mindegy, hogy mennyi ideig és milyen meleg vízben fürdünk. A forró fürdő ugyanis feláztatja a bőrt, és kimossa a bőr sejtjeit összekötő lipideket, zsírelemeket, aminek következtében hiába fürödtünk, a bőrünk csak még szárazabbá válik” – mondja dr. Szalai Zsuzsanna.

Higiéniai szempontból szükség van a napi tisztító zuhanyra

Bár a magyar vidéken a napi fürdés csak alig negyven éve, a vízvezetékhálózat széleskörű kiépítésével vált széles körben elterjedtté, a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy korábban egy közösségben a kellemes illat nem volt alapkövetelmény. Érdekesség, hogy a dezodor is csak bő negyven éve kezdett el terjedni, elsősorban a városokban. Az archaikus paraszti létformában az istállószagot, az izzadságszagot, és bármiféle testszagot az élet természetes velejárójának tartották, sőt a túlzott illatosítást, a mindenféle kenceficéket el is ítélték, még a XX. század első felében is.

De nem csak a szag, a kórokozók miatt is ajánlott a napi gyors, kézmeleg zuhany az egészséges bőrű felnőtteknek, illetve gyerekeknek. “A gyerek napközben rohangál, piszkos lesz a keze-lába, bőrét allergének érik – ezeket mindenképpen érdemes lemosni. A pelenkatájon a széklet- vagy vizeletmaradványnak szintén lehet olyan alkotóeleme, amely irritálja a gyerek bőrét, és gyulladásokat okozhat. Szintén irritatív folyamatot indíthat el kisgyereknél étkezés után a száj körül elkenődött gyümölcssav” – mondja dr. Szalai Zsuzsanna.

A kádban fürdésnek is van előnye

Aki kímélni akarja a bőrét, nem akarja túlszárítani, az a fürdés helyett válassza tehát a tusolást. Léteznek azonban más szempontok is. Egy lazító fürdő stresszoldó hatású, ami közvetve az immunrendszerre is előnyösen hat. Ilyenkor azonban a bőrből elveszett folyadékot pótolni kell testápolókkal, vagy a fürdővízbe csepegtetett olajokkal.

“Az esti fürdés intimitása az anya-gyermek kapcsolat kialakítása szempontjából is meghatározó. Egészséges bőrű gyermeknél a napi fürdés nem okoz bőrproblémát, feltéve, ha a víz nem túl forró, és a gyerek nem túl hosszan tartózkodik benne. Hogy a fürdővíz megfelelő hőmérsékletű-e, a szülő legegyszerűbben úgy ellenőrizheti, hogy könyökét a vízbe teszi, és ha azt se forrónak, se hidegnek nem találja, akkor az a gyerek számára kellemes lesz” – mondja a bőrgyógyász.

Beteg bőrűeknél még fontosabb a napi zuhany

A napi tisztálkodás a beteg bőrűeknél még fontosabb. A statisztikák szerint világszerte emelkedik a bőrbetegségben szenvedő, ezen belül is az atópiás gyerekek száma. Az atópia a bőr veleszületett allergiás érzékenysége. Mivel a beteg bőr hámhiányos, könnyebben megtelepszenek rajta a baktériumok, vírusok, gombák, amelyeket egy gyors napi zuhannyal el kell távolítani.

A sérült bőr esetén a sejtek közötti folyadék megtartása kiemelten fontos, ilyenkor a hosszú fürdést mindenképpen kerülni kell: 10-15 percnél ne nyúljon hosszabbra. Beteg bőrű gyereknél fokozottan kell arra is ügyelni, hogy a fürdető szer milyen összetevőket tartalmaz. Az ő esetükben olyan készítményeket kell alkalmazni, amelyek inkább bőrvisszapótló lipideket, nem pedig detergenseket, azaz tisztítószereket tartalmaznak.

Érdekesség, hogy a statisztikák szerint a bőrbeteg gyerekeknél az utóbbi időkben megnőtt a különféle növényi anyagokkal ( növényi allergénekkel) szembeni kontaktallergiák száma is. A szülő gyakran a természetesség jegyében választ természetes anyagokat a beteg bőr kezelésére, a rosszul kezelt bőrbetegség azonban kaput nyit a későbbiekben megjelenő kontaktallergia kialakulásához.

Megfiatalítja az ereket a hidegvizes zuhany

E sorok szerzője több mint egy éve kizárólag hidegvízben zuhanyozik. Nem meleg vízzel kezdi, amihez aztán fokozatosan kever hideget, hanem rögtön hideg vizet folyat magára – ez télen, amikor a csövekben lévő víz is hidegebb, mint nyáron, 10-12 Celsius-fokos vizet jelent. Ilyen hőfokú víz hirtelen sokkot jelent a szervezetnek: a bőrfelszínhez közeli erek összehűzódnak, majd amikor újra megnyílnak, megélénkül bennük a vér áramlása.

A hidegvizes zuhanyt a végtagokkal (először a lábakkal, majd a karokkal; külön élvezzük ki a víz hatását a lábujjakra, kézujjakra, ujjbegyekre) célszerű kezdeni, majd fokozatosan felfelé haladva, mártsuk víz alá a törzset, és végül az arcot. A hideg vízzel masszírozzuk át a teljes arcot: veressünk vizet a homlokra, a két szemöldök közé, majd célzottan az alsó ajak alá.

A legalább két perces zuhany után dörzsöljük magunkat törölközővel szárazra, majd figyeljük meg, hogy szervezetünk, mint egy termosztát, hogyan kapcsol fel hirtelen. Energikusnak, életerősnek fogjuk érezni magunkat a zuhanyzást követően. Már két hónap rendszeres hidegzuhany után megváltozik az ember hőháztartása: sokkal jobban fogja bírni például a hideg vízben való úszást.

A hideg zuhany nem ajánlott várandósság és menstruáció idején, valamint szív- és érrendszeri betegség és reuma esetén (ezért idősebb életkorban általában már kerülendő).

(forrás: origo.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.